13-án Peti elutazott... helyesebben 11-én elutazott, 12-én hazajött (aludni), majd 13-án hajnalban ismét elutazott, de csak 24-én jön haza (remélem nem csak aludni, és nem csak 1 éjszakára).
Most Atlantában van apa... majd' minden nap ír emilkét, de az időeltolódás miatt nehézkesen tudunk kommunikálni, és úgy tűnik, mint ha folyton csak várnék a válaszára. Ma reggel már úgy ébredtem, hogy rettenetesen hiányzik... pedig csak vasárnap jön haza :(
Ami a gyerkőcöket illeti... múlt hétfő óta új altatási rend van: a gyereket egyszerre "teszem le", fél 9-kor... jön a mese, majd Kingának cici, miközben Máté iszik... ha szerencsém van, Máté sokáig iszik, és közben Kinga elalszik... ha nincs szerencsém - és ez a gyakoribb -, Máté elkezd nyűglődni, mocorogni, sustorogni a takaró alatt-felett, ficánkol, rúgkapál, meg mindenfélét produkál, ami a nyűglődés szó magyarázatába belefér... ja, és rendszerint ilyenkor jut eszébe, hogy éhes, szomjas, pisilni kell, fáj a lába, kakilni kell, soha-soha nem alszik, meséljek, játszani akar... satöbbi, satöbbi
Én előbb-utóbb persze besokallok (cirka fél-, háromnegyed óra múlva - mese végétől számítva), és rendre utasítom... majd ultimátumot ajánlok neki: vagy abbahagyja a nyivákolást, vagy lemegyek... általában lemegyek... na itt jön az, hogy Kinga kirohan utánam, és a lépcsőrácsba kapaszkodva sírva üvölt utánam, hogy Anyaaaaa!, Máté meg az ágyban sír, vagy kuncog...
Ekkor én felcaplatok, és elölről kezdem... ha szerencsém van Máté sokáig iszik, és közben Kinga elalszik... ha nincs szerencsém - és ez a gyakoribb -, Máté elkezd nyűglődni, mocorogni, sustorogni a takaró alatt-felett, ficánkol, rúgkapál, meg mindenfélét produkál, ami a nyűglődés szó magyarázatába belefér... ja, és rendszerint ilyenkor jut eszébe, hogy éhes, szomjas, pisilni kell, fáj a lába, kakilni kell, soha-soha nem alszik, meséljek, játszani akar... satöbbi, satöbbi
Én előbb-utóbb persze besokallok, és rendre utasítom... majd ultimátumot ajánlok neki: vagy abbahagyja a nyivákolást, vagy lemegyek... általában lemegyek... na itt jön az, hogy Kinga kirohan utánam, és a lépcsőrácsba kapaszkodva sírva üvölt utánam, hogy Anyaaaaa!, Máté meg az ágyban sír, vagy kuncog...
Ekkor én felcaplatok, és elölről kezdem... ha szerencsém van Máté sokáig iszik, és közben Kinga elalszik... ha nincs szerencsém - és ez a gyakoribb -, Máté elkezd nyűglődni, mocorogni, sustorogni a takaró alatt-felett, ficánkol, rúgkapál, meg mindenfélét produkál, ami a nyűglődés szó magyarázatába belefér... ja, és rendszerint ilyenkor jut eszébe, hogy éhes, szomjas, pisilni kell, fáj a lába, kakilni kell, soha-soha nem alszik, meséljek, játszani akar... satöbbi, satöbbi
Én előbb-utóbb persze besokallok, és rendre utasítom... majd ultimátumot ajánlok neki: vagy abbahagyja a nyivákolást, vagy lemegyek... általában lemegyek... na itt jön az, hogy Kinga kirohan utánam, és a lépcsőrácsba kapaszkodva sírva üvölt utánam, hogy Anyaaaaa!, Máté meg az ágyban sír, vagy kuncog...
Ekkor én felcaplatok, és elölről kezdem... azért harmadik próbálkozásra általában elalszanak... legalábbis Kinga... Mátéban meg legalább gyöngül az ellenállás, és el tudok tőle köszönni, hogy lemehessek, és tegyem a dolgomat, kicsit magammal törődjek... 10-12-ig. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése