2009. augusztus 21., péntek

Újabb séta a törpékkel.

Na ez már sima ügy volt. Szerdán reggeli után felpakoltam a törpéket... Kinga a babakocsiba, Máté gyalog. Hozott magával ő is egy kicsi babakocsit, amibe az egyik labdáját tette. Becsülettel tolta végig! A patakparti játszótérre mentünk. Ott voltunk egy órát, és Máté hazafelé is tolta a babakocsiját (!), Kingus meg végigaludta az utat!!!
Amikor hazaértünk Máté rögtön aludni tért! Ilyet!!!
Szóval ez egy ideális séta volt!!!

Családi buli

Múlt szombaton családi buli volt Gödön. Dávid szülinapjára készítettem ajándékot... illetve csak készítettem volna! Egyszerűen nem voltam képes befejezni! Ez az a bizonyos alkotói válság? A lényeg, hogy szokásunkhoz híven megint késve indultunk el.
Apa és Máté bicajoztak... apa tekert, Máté hátul ülve irányította: Gyorsabban!...
A lányok autóztak. No hát természetesen egyik gyerek sem aludt el az odaúton... sebaj.
Miki már ott volt. A maga egy évével rontom-bontomkodott. Nagyon édes csibészes szeme van!
Később jöttek Eszterék... bezzeg náluk mindkét törpe elaludt. Nagyon helyesek a lányok. Janka már jön-megy, pedig még csak 9 hónapos. Dorka meg igazi hódító lesz a gyönyörű hatalmas szemeivel, és a göndör fürtjeivel.
Máté délután jól elfáradt, úgyhogy a számítógépek melletti kanapén lefeküdt aludni. Olyan önálló már, hogy szinte fáj a tudat, milyen hamar vesztem el a jelentőségem. Persze mindig én leszek az anyukája, de már egyre kevésbé lesz rám szüksége.... és ez így van rendjén :(
Kingus mindenkinek nagyon tetszett... megint. És nagyon jó kislány volt.
A buli nagyon hangulatos volt, igazán semmi izgi nem történt. Azért a végén anyum nem hazudtolta meg magát: belelépett a bográcsba, ami a konyhában az egyik sarokban lapult, félig telve bográcsgulyással... hát ez azért tipikus... :)
Dédi nagyon boldog volt, hogy 5 déd- és pótdédunoka nyüzsgött körülötte. Kár, hogy nincs több ilyen buli!

...csak úgy...

Az elmúlt napok történései:
Hétfőn Kinga megkapta a 4 hónapos oltásokat. Nagyon jól bírta, mint általában. Úgy tűnik a gyerekeim nagyon strapabírók, szerencsére. A mérlegelés eredménye: 65 cm hosszú, és 7,44 kg-os a pici lányom!!! Csoda, ha izmosodok? Ja, és a doktornéni megdícsérte, hogy milyen ügyesen fordul a hátáról a hasára, és milyen szépen tartja magát. Azt mondta, hogy látszik, hogy nagyon érdeklődő, okos baba, mert a nagysúlyú babák többsége lusta a mocorgáshoz, de őt hajtja a kíváncsiság!
Máté is jött velünk. Persze nem én lennék, ha nem felejtettem volna itthon Máté oltóanyagát (a kullancscsípés okozta agyhártyagyulladás elleni oltáshoz). Úgyhogy vele másnap is meglátogattuk a doktornénit. Jobb is volt így, mert nem tudom hogy tudtam volna egyszerre a két törpémet vigasztalni!
A dokinéni után még játszótereztünk, majd hazajöttünk. Máté rögtön ment aludni. Mostanában nagyon nagyfiús lett: mondja, ha álmos, sőt elindul a szobája felé. Nekem nincs is más dolgom, mint hogy vigyek neki inni, betakargassam, és adjak egy puszit. Ő már magától elalszik! Sokszor este is ezt a formáját hozzam ami fantasztikus!!!
Kedd reggel vittem Mátét az oltásra. Amióta átjöttünk ehhez a doktornénihez, nem fél bemenni a rendelőbe. A régi dokinknál sírt amikor meglátta a rendelő ajtaját! Most nagyon bátran viselkedett. A szurinál persze pityergett kicsit, de hamar megnyugodott.
Oltás után siettünk haza, mert mentünk útlevelet csináltatni a gyerkőcöknek. Odaértünk, kiderült, hogy a legfontosabb, az anyakönyvi kivonataik otthon maradtak...tipikus!!! Én leültem Kingussal, hogy megetessem, a fiúk meg hazamentek az iratokért. Amikor visszaértek már gyorsan ment minden... kivéve Máté fotózását. Hát jó sokáig tartott rábeszélni, hogy álljon egy picit nyugodtan! Mindkét manócskámról sírós kép készült. Peti szerint ez azért nem baj, mert ha bármi baj van, a gyerekek úgyis sírnak, tehát könnyebb lesz őket felismerni!!! Kösz :)
Utána a Mekiben kajáltunk, majd késő délután Máté a teraszon pancsolt.
Ez is egész jó nap volt!
Az utóbbi időben Máté tündérien viselkedik a húgával! Simogatja, ha sír odamegy hozzá, és azt mondja: "Semmi baj, Tinda! Megmentelek!" Olyan édes! Meg kell zabálni. Kinga meg úgy néz rá, mint egy félistenre!
Imádom őket!

2009. augusztus 14., péntek

két gyerekes séta

No, hát igen régen írtam már... ez is azt bizonyítja, hogy "időm, mint a tenger"! De így szép az élet!
Időközben volt Kingának szájpenésze, meg a köldökében egy jó nagy pattanás (!?)... mindet túléltük, kikezeltük. Máténak meg beállt a kakimaki heti egy alkalomra. Amióta nem iszik tejet, nem is kemény.
Éjszakára beköltöztem a gyerekekhez. Átvittük az egyik nagy matracot, és ott alszom Kingával együtt, míg Máté a saját ágyikójában alszik, amikor alszik... ugyanis továbbra is sokszor ébred éjjel... sokat veszekszem is vele emiatt éjszakánként, mert sírva ébred, és sokat nyafog is... ha rászólok, hogy legalább ne nyafizzon, nagyfiúsan kijelenti, hogy már nem is nyafog, és kér inni! Ha nem lennék akkor éppen olyan fáradt, megölelném, és össze-vissza puszilgatnám! Ehelyett kezébe nyomom a cumisüvegét, és morcosan visszabújok az ágyamba! Kinga legalább jól alszik (lekopogom)... eddig. Éjjel kétszer kel szopizni, de sokszor csak egyszer. Nap közben cserébe keveset alszik... ill. délelőtt alszik egy nagyot, délután meg szinte semmit. Sebaj, éjszaka kárpótol!
Az elmúlt hetek nagy eseménye, hogy Máté innentől nem tartozik a pelenkás csecsemők közé... vagy csak félig... ugyanis nappal már egyáltalán nem kell pelus!!! Nagyon ügyesen pisil bilibe, WC-be egyaránt, irányítja az irányítanivalót. Ma olyan ügyesen irányította, hogy lepisilte a nadrágomat!
Voltunk az elmúlt hetekben a Dínó Kiállításon - Máté a mai napig emlegeti, a Csodák Palotájában - ezt nem emlegeti, pedig jó volt. Voltunk kétszer Gotthárdon... Milánnal nagyon jól elvoltak, a lakás alakul. Voltunk a Hajniéknál, Balatonvilágoson 5 napot. Na az tényleg nagyon jó volt! Máté is imádta, és amikor hazafelé jöttünk, vissza akart fordulni. Máté volt biciklizni apával... nagyon élvezte, majd visszafelé elaludt. Aztán voltunk a leányfalui strandon is kétszer. Első alkalommal elkapott bennünket a vihar... a jégeső, és az összefüggő vízfüggöny beszorított minket 20-30 sorstársunkkal együtt az előtérbe, ahol eltöltöttünk röpke egy órát. Közben azon tipródtam, hogy vajon mennyire ázott el otthon minden ágy, minthogy mindenhol nyitva hagytam az ablakokat a hőségre való tekintettel. Aztán megelégelve a dolgot, elszaladtam a kocsiért, a bejárat elé álltam, és fokozatosan kimenekítettem a családot. Miután már a bugyim is vizes lett, elindultunk haza. Alighogy elhagytuk a strandot, az eső elállt. Otthon meg egy csepp sem esett!!!
Na, aztán ma meg sétáltunk egy nagyot! Kinga az Ergoban lógott rajtam, Máté meg nagyon rendesen fogta a kezem útközben. Találkoztunk Villei Barbarával, kicsi Aladárral az ölében (illetve a kendőjében). Elsétáltunk fagyizni, majd a Dunaparton bóklásztunk, kavicsokat dobáltunk a vízbe, botokkal hadonásztunk (Máté királyi többese). Aztán visszaindultunk, betértünk az új Norbi Update kávézóba néhány ingyen sütiért, majd végig a korzón, a Szoborkert felé vettük az irányt. Ott aztán a játszótér előtt könnyes búcsút vettünk Barbarától és Aladártól, mi meg maradtunk csúszdázni, hintázni, rosszalkodni... ez nagyon megy! Utána beugrottunk Bihari Enikőékhez Kingát megmutatni. Szerencsére pont jött Zsóka néni is... mikor Máté megunta, hogy csak Kingát csodálja mindenki, húzott, hogy menjünk már. Hazafelé a Darupiacnál már elfáradt, úgyhogy az utolsó negyed órát Mátéval a nyakamban, és Kingával az ölemben töltöttem. Így sétáltunk haza hegynek föl, völgynek le. Nem mondom, hardcore volt!
Hazaérve gyorsan megfürdettem Kingust, majd a gép elé ülve megetettem, amíg Mátéval vicces dínós videókat néztünk a Youtube-on... Kinga ágyba, Máté kádba, anya zuhanyzik. Mire kijöttünk Mátéval a fürdőszobából, Kingababa aludt!!! Édes kicsi lány. Viszont Máté is kitett magáért, mert ezután felmentünk aludni: Máté ágyba, pelus ráad, body felvesz, lefekszik, betakar, innivaló kezébe... lejövök, alvás!
Szóval most arany életem van... de nem alszom ám!!!