Időközben volt Kingának szájpenésze, meg a köldökében egy jó nagy pattanás (!?)... mindet túléltük, kikezeltük. Máténak meg beállt a kakimaki heti egy alkalomra. Amióta nem iszik tejet, nem is kemény.
Éjszakára beköltöztem a gyerekekhez. Átvittük az egyik nagy matracot, és ott alszom Kingával együtt, míg Máté a saját ágyikójában alszik, amikor alszik... ugyanis továbbra is sokszor ébred éjjel... sokat veszekszem is vele emiatt éjszakánként, mert sírva ébred, és sokat nyafog is... ha rászólok, hogy legalább ne nyafizzon, nagyfiúsan kijelenti, hogy már nem is nyafog, és kér inni! Ha nem lennék akkor éppen olyan fáradt, megölelném, és össze-vissza puszilgatnám! Ehelyett kezébe nyomom a cumisüvegét, és morcosan visszabújok az ágyamba! Kinga legalább jól alszik (lekopogom)... eddig. Éjjel kétszer kel szopizni, de sokszor csak egyszer. Nap közben cserébe keveset alszik... ill. délelőtt alszik egy nagyot, délután meg szinte semmit. Sebaj, éjszaka kárpótol!
Az elmúlt hetek nagy eseménye, hogy Máté innentől nem tartozik a pelenkás csecsemők közé... vagy csak félig... ugyanis nappal már egyáltalán nem kell pelus!!! Nagyon ügyesen pisil bilibe, WC-be egyaránt, irányítja az irányítanivalót. Ma olyan ügyesen irányította, hogy lepisilte a nadrágomat!
Voltunk az elmúlt hetekben a Dínó Kiállításon - Máté a mai napig emlegeti, a Csodák Palotájában - ezt nem emlegeti, pedig jó volt. Voltunk kétszer Gotthárdon... Milánnal nagyon jól elvoltak, a lakás alakul. Voltunk a Hajniéknál, Balatonvilágoson 5 napot. Na az tényleg nagyon jó volt! Máté is imádta, és amikor hazafelé jöttünk, vissza akart fordulni. Máté volt biciklizni apával... nagyon élvezte, majd visszafelé elaludt. Aztán voltunk a leányfalui strandon is kétszer. Első alkalommal elkapott bennünket a vihar... a jégeső, és az összefüggő vízfüggöny beszorított minket 20-30 sorstársunkkal együtt az előtérbe, ahol eltöltöttünk röpke egy órát. Közben azon tipródtam, hogy vajon mennyire ázott el otthon minden ágy, minthogy mindenhol nyitva hagytam az ablakokat a hőségre való tekintettel. Aztán megelégelve a dolgot, elszaladtam a kocsiért, a bejárat elé álltam, és fokozatosan kimenekítettem a családot. Miután már a bugyim is vizes lett, elindultunk haza. Alighogy elhagytuk a strandot, az eső elállt. Otthon meg egy csepp sem esett!!!
Na, aztán ma meg sétáltunk egy nagyot! Kinga az Ergoban lógott rajtam, Máté meg nagyon rendesen fogta a kezem útközben. Találkoztunk Villei Barbarával, kicsi Aladárral az ölében (illetve a kendőjében). Elsétáltunk fagyizni, majd a Dunaparton bóklásztunk, kavicsokat dobáltunk a vízbe, botokkal hadonásztunk (Máté királyi többese). Aztán visszaindultunk, betértünk az új Norbi Update kávézóba néhány ingyen sütiért, majd végig a korzón, a Szoborkert felé vettük az irányt. Ott aztán a játszótér előtt könnyes búcsút vettünk Barbarától és Aladártól, mi meg maradtunk csúszdázni, hintázni, rosszalkodni... ez nagyon megy! Utána beugrottunk Bihari Enikőékhez Kingát megmutatni. Szerencsére pont jött Zsóka néni is... mikor Máté megunta, hogy csak Kingát csodálja mindenki, húzott, hogy menjünk már. Hazafelé a Darupiacnál már elfáradt, úgyhogy az utolsó negyed órát Mátéval a nyakamban, és Kingával az ölemben töltöttem. Így sétáltunk haza hegynek föl, völgynek le. Nem mondom, hardcore volt!
Hazaérve gyorsan megfürdettem Kingust, majd a gép elé ülve megetettem, amíg Mátéval vicces dínós videókat néztünk a Youtube-on... Kinga ágyba, Máté kádba, anya zuhanyzik. Mire kijöttünk Mátéval a fürdőszobából, Kingababa aludt!!! Édes kicsi lány. Viszont Máté is kitett magáért, mert ezután felmentünk aludni: Máté ágyba, pelus ráad, body felvesz, lefekszik, betakar, innivaló kezébe... lejövök, alvás!
Szóval most arany életem van... de nem alszom ám!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése