pont 1 hónappal később :D

Karácsony...
Elég ziláltan vagyunk... 1 hét múlva utazunk, így elég szétszórt karácsonyra sikeredett... a gyerekek is nyűgösek... hol az egyik hisztizik, hol a másik...

Azért az elmúlt hetekben történt sok izgalmas dolog: Apa 3 hetet töltött Svájcban... ezalatt a gyerekek majd 2 hétig betegek voltak... a szokásos takonykór.

Múlt hét szerdától péntekig azért voltak oviban. Az utolsó 3 nap idén... ebben az oviban...

Jártunk sóbarlangba is, hátha elmúlik a kruppos köhögés Máténál... el is múlt... volt helyette orrfolyás, hurutos köhögés :D

Csináltunk palacsintát :) Nem mintha ez különlegességnek számítana...

12-én voltunk Mátéval Alma koncerten... jó volt, de kár, hogy Kingu nem jöhetett... végig táncolta volna.

Volt mézeskalács készítés is. Ez inkább engem lelkesített :D

Elkészült a kiskonyha Kingának, és a kiskocsik mindkettejüknek.

Apa is hazaért 23-án éjjel. Most itthon vagyunk... kint süvít a szél... bent családozunk... klassz, nyugis... csak apa vacakul van, és a gyerekek is nyűgösek... hol az egyik hisztizik, hol a másik... :D
Azért van játék is... nem könnyű a bezártság.

hosszú hallgatás után

No, hát most is csak képek :)

apa goes to atlanta

13-án Peti elutazott... helyesebben 11-én elutazott, 12-én hazajött (aludni), majd 13-án hajnalban ismét elutazott, de csak 24-én jön haza (remélem nem csak aludni, és nem csak 1 éjszakára).
Most Atlantában van apa... majd' minden nap ír emilkét, de az időeltolódás miatt nehézkesen tudunk kommunikálni, és úgy tűnik, mint ha folyton csak várnék a válaszára. Ma reggel már úgy ébredtem, hogy rettenetesen hiányzik... pedig csak vasárnap jön haza :(

Ami a gyerkőcöket illeti... múlt hétfő óta új altatási rend van: a gyereket egyszerre "teszem le", fél 9-kor... jön a mese, majd Kingának cici, miközben Máté iszik... ha szerencsém van, Máté sokáig iszik, és közben Kinga elalszik... ha nincs szerencsém - és ez a gyakoribb -, Máté elkezd nyűglődni, mocorogni, sustorogni a takaró alatt-felett, ficánkol, rúgkapál, meg mindenfélét produkál, ami a nyűglődés szó magyarázatába belefér... ja, és rendszerint ilyenkor jut eszébe, hogy éhes, szomjas, pisilni kell, fáj a lába, kakilni kell, soha-soha nem alszik, meséljek, játszani akar... satöbbi, satöbbi

Én előbb-utóbb persze besokallok (cirka fél-, háromnegyed óra múlva - mese végétől számítva), és rendre utasítom... majd ultimátumot ajánlok neki: vagy abbahagyja a nyivákolást, vagy lemegyek... általában lemegyek... na itt jön az, hogy Kinga kirohan utánam, és a lépcsőrácsba kapaszkodva sírva üvölt utánam, hogy Anyaaaaa!, Máté meg az ágyban sír, vagy kuncog...

Ekkor én felcaplatok, és elölről kezdem... ha szerencsém van Máté sokáig iszik, és közben Kinga elalszik... ha nincs szerencsém - és ez a gyakoribb -, Máté elkezd nyűglődni, mocorogni, sustorogni a takaró alatt-felett, ficánkol, rúgkapál, meg mindenfélét produkál, ami a nyűglődés szó magyarázatába belefér... ja, és rendszerint ilyenkor jut eszébe, hogy éhes, szomjas, pisilni kell, fáj a lába, kakilni kell, soha-soha nem alszik, meséljek, játszani akar... satöbbi, satöbbi

Én előbb-utóbb persze besokallok, és rendre utasítom... majd ultimátumot ajánlok neki: vagy abbahagyja a nyivákolást, vagy lemegyek... általában lemegyek... na itt jön az, hogy Kinga kirohan utánam, és a lépcsőrácsba kapaszkodva sírva üvölt utánam, hogy Anyaaaaa!, Máté meg az ágyban sír, vagy kuncog...

Ekkor én felcaplatok, és elölről kezdem... ha szerencsém van Máté sokáig iszik, és közben Kinga elalszik... ha nincs szerencsém - és ez a gyakoribb -, Máté elkezd nyűglődni, mocorogni, sustorogni a takaró alatt-felett, ficánkol, rúgkapál, meg mindenfélét produkál, ami a nyűglődés szó magyarázatába belefér... ja, és rendszerint ilyenkor jut eszébe, hogy éhes, szomjas, pisilni kell, fáj a lába, kakilni kell, soha-soha nem alszik, meséljek, játszani akar... satöbbi, satöbbi

Én előbb-utóbb persze besokallok, és rendre utasítom... majd ultimátumot ajánlok neki: vagy abbahagyja a nyivákolást, vagy lemegyek... általában lemegyek... na itt jön az, hogy Kinga kirohan utánam, és a lépcsőrácsba kapaszkodva sírva üvölt utánam, hogy Anyaaaaa!, Máté meg az ágyban sír, vagy kuncog...

Ekkor én felcaplatok, és elölről kezdem... azért harmadik próbálkozásra általában elalszanak... legalábbis Kinga... Mátéban meg legalább gyöngül az ellenállás, és el tudok tőle köszönni, hogy lemehessek, és tegyem a dolgomat, kicsit magammal törődjek... 10-12-ig. :)

ovi... csapó 2

Hétfőtől újra ovizunk! Most persze máshol... még az egyetemről ismerem az ovi tulajdonosát... a mozgásfejlesztő játékot is nála teszteltük/tesztelődik azóta is :)
Még a nyáron hívtam fel, hogy van-e helyük... legnagyobb örömömre azt válaszolta, hogy számunkra mindig van :)...
Mivel Svájc még mindig nem biztos, úgy döntöttünk, hogy Máté (és mi is) jobban jár, ha elkezdi az ovit itt... legfeljebb 1 hónap múlva, vagy akármikor abbahagyja :(
Ez az ovi (Mesevirág-Gyermekvilág) naggggyon jó!!! Nyilván az is belejátszik, hogy ismerősöké, de tényleg nagyon tetszik. Hétfőn odamentünk 10-re, hogy megnézzük. Kingának is nagyon tetszett, úgyhogy ott is maradtak 1 órát játszani. Kedden már volt Máté úszni is a gyerekekkel, szerdán meg Kinga is ott volt egész délelőtt. 1 körül mentem érte... jött haza Máté is :D
Na de csütörtökön tornaórával indítottak, ma meg megint ott volt délelőtt Kinga is. Amikor 1 körül érte mentem, Máté már lefeküdt aludni... szóval Kinga itthon, Máté oviban...
... nyugi van...
És ami pluszban jó: az óvónők véleménye szerint nagyon vidám, lelkes gyerekeim vannak... ezek szerint nem sikerült még elrontanunk őket :D
Amióta nincsenek velem egész nap, délután sokkal több türelmem van hozzájuk... szépen lassan magamhoz térek.
... csak várni ne kellene már! A bizonytalanság nagyon rossz...
Egyébként minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve!

Máté nyaral...

...hogy az elején kezdjem, Kinga múlt szombaton bepöttyösödött... bárányhimlő... felhívtuk a gotthárdi mamát, hogy Mátét delegáljuk egy hétre, nehogy elkapja (igaz, be van oltva, de mégis...). Kiderült, hogy a mama csak szombaton jön haza, úgyhogy 1 hetet még itthon volt a fertőzött övezetben. Petit szerdán reggel felhívta a főnök telefonon: induljon azonnal Berlinbe... azt hittük néhány nap lazább lesz... hát nem :(

Elutazott. Úgy volt, hogy onnan egyenesen Genfbe repül, ahol egy másik munka várta, de hát Péter tervez, főnök végez... hazajött :)... legalább nem egyedül kellett elszállítanom a csemetét a táborba...

Péntek este végül felült Peti egy vonatra Berlinben, így reggelre Pesten volt... felvettük a keletiben, és zúztunk Gotthárdra... ott aludtunk, és vasárnap reggel jöttünk haza... Máté a búcsúzásnál iszonyúan fel volt dobva... tök izgatott volt... odajött megölelgetett, puszikat adott, biztosított róla, hogy hiányozni fogunk, majd rohant vissza a mamához... és integettek... olyan nagyfiúsan viselkedett... és rájöttem, hogy imádja a mamát, aminek nagyon örülök :) egy dolog, hogy én sokszor nehezen találom vele a hangot, de én nem gyerekkorom óta ismerem... nagyon-nagyon szeretném, ha a gyerekek úgy ahogy van, szeretnék... hiszen egy jó nagymama a világon az egyik legdrágább kincs :)

Ma reggel Petit kivittük a reptérre, mert repült Genfbe... nem megy albérletet nézni, mert még nincs engedély, és addig nem is lehet bérelni semmit... akkor meg minek?... most egy melóra ment ki, ha tud, átmegy Vevey-be is, ha nem, nem... szerda este, vagy csütörtök reggel jön haza... és addig kettecskén vagyunk Kingával :)

Reptér után Dédihez mentünk (az én kincset érő nagymamámhoz), akivel sétáltunk egy kicsit... már kicsit nehezebben megy neki a legenyhébb emelkedő is, mert a szíve nem bírja :(... utána ebédeltünk még nála, majd hazajöttünk... és lefeküdtünk aludni :)

Délután a kertben voltunk... szaladgálás, homokozó, kakaó... aztán bundás kenyér vacsira, egy kaki a padlóra, Nana hazajött, fürdés... Kinga már 8-kor elaludt... élvezi, hogy egyke, én meg élvezem a nyugit :)

Persze nagyon hiányzik Máté. ugyanakkor iszonyú jól esik egy kis pihi...

alvás

húúú mekkorát aludtunk ma délután!!!

Napok óta úgy érzem, hogy a szemem egészen Bud Spenceres... a nyitva tartásuk mindenesetre komoly erőfeszítést jelent. Hát kiderült, hogy egyszerűen álmos vagyok/voltam... nem is csoda úgy, ha az ember gyerekei éjjel 40-50 percenként ébrednek, hol ilyen, hol olyan problémával :(

...na de ma... 2 körül, amikor hazafelé bandukoltunk VandaLiszkáéktól, Kinga elaludt a hátamon... Hazaérve letettem a kiságyba, de simán aludt tovább... Mátéval mesét néztünk, játszottunk, majd 4 körül mi is kidőltünk... és aludtunk 6-ig! Miután felébredtem, felmentem megnézni a kisasszonyt, aki tök nyugodtan játszott az ágyában, néha elkurjantva magát, hogy "Anyuuu!"...

Mindennek egyetlen hátulütője volt az estére nézve: most aludtak el... 11 után!

... na de valamit valamiért :)

bili

ma reggel Kinga a bilibe pisilt!!!
hónapok óta mondogatja mindig ha pisi, vagy kaki jön, de eddig mindig esemény után szólt, mintegy nyugtázva, hogy "na, ez is megvan!"... erre ma reggel hallom a szokásos "pisiiiii!" felkiáltást... mondom neki, ülj a bilire! ráült... és nyomott, legalábbis erőlködött... ez eddig tök szokványos... ilyenkor mindig felkel, és mellépisil... de nem ma! ma ugyanis felkelt, majd visszaült(!), és a helyére tette a dolgokat!
jellemző! most rendeltem megint mosható pelusokat! :D... legfeljebb eladom...

ma egy kicsit...

na már megint jó régen írtam... úgy tűnik a havi 1 bejegyzés tűnik leginkább reálisnak... nem mintha nem ülnék nap, mint nap a gép előtt, de a naplóírás nem az erősségem

so... Máté Nanával ment ma sátorozni Makádra... izgulok, na... este alig bírtam elaludni a feltörő rémképektől... remélem nem lesz semmi baj, de tulajdonképp miért is lenne... és hát be kell látnom, hogy nem ülhetnek a gyerekeim naphosszat mellettem... nekik is kell egy kis szórakozás... engem már unnak :)... és ez egyre rosszabb lesz, ahogy nőnek :(

Kinga egyre többet beszél... mostanában a kedvenc szavai, kifejezései:
viszlát!,
jó,
Táté, deje le!
anyuuu, segíts!
ja, és persze a közkedvelt 'nem!'... de van időnként 'igen' is :) - pl. amikor múltkor Máté a kocsiban megkérdezte, hogy Kinga szeretsz?... igen! - jött a válasz... vigyázni kell a vezetés közben történő elolvadással, de majdnem sikerült :)

és mindent utánoz, főleg, amit a bátyjától hall, lát...
és hát nagyon édes kisangyal... és persze néha kisördög :) összességében rendkívül szeretnivaló bébi, akibe belebolondulnak a fiús apukák :)

Máté is rendkívül sokat beszél... vele már nagyon érdekes beszélgetéseket lehet folytatni, és a fantáziája kimeríthetetlen! komolyan sajnálom néha, hogy nem rajzolja le, vagy épp nem áll egy tv-stáb a háttérben (vagy legalább be lenne kamerázva a lakás, a kert, mint a big brotherben), hogy megörökíthessük a meséit, a beszélgetéseinket... különösen jó lenne a közös játékokat filmre rögzíteni! hogy szeretnék (vagy inkább én szeretném) visszanézni ezeket később! jelenleg viszont csak a memóriámban rögzül, ami rögzül, ugyanis mire előkapom a fotoapparátunkat, és bekapcsolom, rendszerint vége a mulatságnak... azért néhány kép sikerül... időnként :)



tegnapelőtt apa csúcsszuper homokozót épített, a teraszunk régi gerendázatából (újat kapott, mivel tető került rá, hogy ne kelljen mindent mindig bepakolni, ha esik az eső)... ez a homokozó lett az itthoni játék fő színtere... gyakorlatilag egész nap képes benne maszatolni Máté... Kinga még nem ilyen kitartó :)

pelusok

na, ma végre eljutottam odáig, hogy megpróbálom eladni a nem használt pelusainkat...
a képek itt lesznek, a részletek meg a mamamin :)

íme a popolini ultra fit pelusok... one size:


... és a pop-in éjszakai betét: