Máté egész éjjel félóránként sírva ébredt... hol csak üvöltött, hol a hasa fájt, még kakimaki is volt... aztán fél 7-re már fájt a füle... üvöltés... apa lement vele, orrszívás, közben üvöltés... apa kiment kövirózsa levelet szedni, és kisajtolta... lejárt dentinoxos üveget kimostam, abba tettük bele, hogy tudjunk csöpögtetni... csöpögtetés közben üvöltés... szépen lassan megnyugodott, és végre az orrát is sikerült rendesen kiszívni, mert végre nem szorította össze az orrjáratokat az üvöltés... meggymagpárnát melegítettünk, azt tettem a fülére, úgy néztünk Teletubbies-t... most jobban van... megyünk dokihoz... fül-orr-gége...
Kinga jól aludt, viszont minden üvöltésre felébredt... gyorsan visszaaludt, nem csinált belőle problémát... ez azért sikerült ilyen jól, mert a drága apa kelt éjjel (néha nem kicsit szitkozódva) Mátéhoz... hiába, nem arra van kódolva, hogy éjszaka többször gyereksírásra keljen... pasi... de igazán kitett magáért, és reggelre sem lett nyűgös pokróc...
Én elég nyűgi vagyok, de elsősorban azért, mert egész éjjel fájt a fejem... most is, de nem annyira... szép napunk lesz... remélem Máté fülfájása mesés lesz: Egyszer volt, hol nem volt...
Jajjaj, szegénykéim, ez elég rémesen hangzik! Nagyon remélem, hogy most már egy, maximum két napon belül tényleg meggyógyultok, sőt, Miklós is elfelejti végre a nátháját, és nem lesz akadálya a hétvégi ünneplésnek. Ránk férne.
VálaszTörlés... hát nem jött össze... majd nyáron :D
VálaszTörlés